» » Various - Szabolcs-Szatmári Cigány Népdalok / Folk-Songs By Hungarian Gipsies

Various - Szabolcs-Szatmári Cigány Népdalok / Folk-Songs By Hungarian Gipsies mp3 flac

  • Singer: Various
  • Album: Szabolcs-Szatmári Cigány Népdalok / Folk-Songs By Hungarian Gipsies
  • MP3: 1390 mb | FLAC: 1244 mb
  • Released: 1984
  • Style: Folk, Field Recording
  • Rating: 4.8/5
  • Votes: 956
  • Format: AHX VOC AA AIFF WMA DXD AU
Various - Szabolcs-Szatmári Cigány Népdalok / Folk-Songs By Hungarian Gipsies mp3 flac

On this page you can not listen to mp3 music free or download album or mp3 track to your PC, phone or tablet. All materials are provided for educational purposes. Released at: This album was released on the label Hungaroton (catalog number SLPX 18082). This album was released in 1984 year. Format of the release is.

Labels have Hungarian text: "Magyarországi Cigány Népdalok. Gyűjtotte és szerkesztette: Víg Rudolf. Live recordings: Budapest (track A2, A4, A7, A9, B1 to B3, B7, C4, C7 to C10, D2, D3, D5, D7 and D10), Végegyháza (A1, A3, A8, B4, C6, D4, D9 and D11), Kótaj (B5, B6, C1, C3, C5, D1, D6 and D8). Durations: A 25:47; B 23:54; C 23:15; D 25:19; 20-page booklet attached inside the gatefold sleeve and two additional fold-out inserts with liner notes and lyrics in Hungarian, English, German and Russian. MHV recording Made in Hungary (P) 1976.

White clamshell case. Labels have Hungarian text: "Magyarországi Cigány Népdalok. Helyszíni felvételek". Includes abridged booklet of song titles and performer names. Made in Hungary (P) 1976 Hungaroton.

Album · 1996 · 10 Songs. Zero ads. Try it now. Learn more. Diğer alışveriş seçenekleri: Bir Apple Store’u ziyaret edin, 00800 448 829 873 ya da 0216 282 15 11 numaralı telefonu arayın veya bir bayi bulun.

Tracklist Hide Credits

A1a Mire Az Életem / What Is My Life For
Vocals – Dacsó Erzsébet
6:22
A1b Dzsali, Dzsali, Angri Hazafele / Homewards Bound
Vocals – Horváth Miklós, Horváth Miklósné Kóczé Klára, Ifj. Virág József, Lukács Gyula, Virág Ernő
A1c Ez Az Ember Kicsoda, Micsoda / Who Is This Man
Vocals – Balog Andor, Dacsó Zoltánné Oláh Erzsébet, Danó József, Ifj. Virág József
A2a Gyarmati Kapuba' / Two Russian Soldiers
Vocals – Dacsó Erzsébet
5:39
A2b Coki Kutyám, Ne Ugass / Out You Go, Dog
Vocals – Tóth Gusztáv
A3a Nézzél Hátra Anyám - Táncdal / Look Back, Mother - Dancing Song
Vocals – Fedor Sándor
4:40
A3b Kéket Fogott A Festék / The Colour Is Blue
Vocals – Fedor Sándor, Ifj. Virág József, Lukács Gyula, Virág Ernő
A4a Beteg Vagyok, Anyám / I Am Sick, Mother
Vocals – Dacsó Zoltánné Oláh Erzsébet
7:40
A4b Kirci Kondás / Little Herdsman
Vocals – Tóth Gusztáv
A4c Haza Is Kéne Már Menni / I Ought To Have Gone Home
Vocals – Balog Andor, Fedor Sándor, Id. Virág József, Id. Virág Józsefné Danó Rozália, Ifj. Virág József, Virág Ernő
B1a Árva, Árva, Igaz Árva / An Orphan Is, A True Orphan
Vocals – Fedor Sándor
6:19
B1b Táncdal / Dancing Song
Vocals – Fedor Sándor
B1c Haj, Drága Kincs / Precious Treasure
Vocals – Fedor Sándor, Ifj. Virág József, Lukács Gyula, Virág Ernő
B2a Felmegyek A Hegyre / I Shall Climb The Hill
Vocals – Id. Virág József
7:01
B2b Hajnal Hasad / Dawn Is Breaking
Vocals – Balog Andor, Id. Virág Józsefné Danó Rozália, Ifj. Virág József, Lukács Gyula
B2c Ha Bemegyek A Korcsmára / When I Go Into The Inn
Vocals – Horváth Miklós, Horváth Miklósné Kóczé Klára, Ifj. Virág József, Lukács Gyula, Virág Ernő
B3a Üssetek, Verjetek / Strike Me, Beat Me
Vocals – Horváth Miklósné Kóczé Klára
3:58
B3b Táncdal / Dancing Song
Vocals – Tóth Gusztáv
B3c Fáj A Kutyámnak A Lába / My Dog's Leg Hurts
Vocals – Balog Andor, Fedor Sándor, Id. Virág József, Ifj. Virág József, Virág Ernő
B4a Elveszett A Lovam / My Horse Is Lost
Vocals – Dacsó Zoltánné Oláh Erzsébet
5:38
B4b Adjon Isten Szekeret / Let God Give Me A Cart
Vocals – Balog Andor, Id. Virág József, Ifj. Virág József, Tóth Gusztáv, Virág Ernő
B4c Adjon Isten Kereket / Give Me God Wheals
Vocals – Balog Andor, Fedor Sándor, Id. Virág József, Ifj. Virág József, Virág Ernő

Credits

  • Compiled By, Edited By – Rudolf Víg

Notes

Szabolcs Szatmár County
Gyűjtötte és szerkesztette: Víg Rudolf

A lemez anyagát Víg Rudolf a Szabolcs-Szatmár megyei magyar anyanyelvű cigányok dalaiból állította össze. Sajnos, 1983 tavaszán bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy a már megkezdett, a magyarországi cigány népzenét bemutató hanglemezeinek sorát újabb kiadással folytassa.
A Szabolcs-Szatmár megyei magyar cigányok sajátos kultúrája szoros és élő kapcsolatban áll nyelvüket őrző társaikéval, ugyanakkor sok egyedi, csak erre a területre jellemző vonást mutat.
Népzenéjük vokális, hangszeren hagyományosan nem játszanak. Népdalaik két műfaja – a cigányul beszélőkéhez hasonlóan - a lassú, lírai dal és a táncdal; előbbit mulatós nótának vagy hallgatónak, utóbbit pattogós nótának vagy cigánydalnak nevezik.
A mulatós nóták négysoros, ereszkedő szerkezetű, dúr-moll tonalitású hat- vagy nyolcszótagos dallamok, lassú tempójúak, rendkívül díszítettek (lásd az 1. kottamellékleten), amit a cigányok a dallam „forgatásának” hívnak. A szövegsorok indulatszavakkal (jaj, haj, stb.) bővülhetnek, a sorok elejét töltelékszavakkal (de, ja de), vagy hangokkal támasztják meg. Noha a dallam váza többé-kevésbé állandó, mégis a dallam maga – a díszítések sokfélesége miatt – variábilisnak tűnhet. Általános az a közismert előadási sajátosság, hogy a strófák utolsó hangja előtt kis szünetet tartanak, és az utolsó előtti, illetve utolsó hang is többnyire hosszan tartott.
A cigány mulatós nóták alaphangulata a szomorúság és az elvágyódás. Szövegmotívumaik egy részét a magyar pásztor- és betyárdalok, illetve keservesek szövegeiből ismerjük. Az átvétel azonban csak felszínes, a valóságban mindig sajátos, csak a cigányokra jellemző módon alakítják az átvett motívumokat. Az ilyenfajta motívumvándorlás teljesen természetes és magától értetődő az egymás mellett élő népek esetében a kulturális élet egyéb területein is.
A táncdalok funkciója a cigánytáncok kísérete. Nagy részük szintén négysoros; hat, hét, nyolc, vagy annál nagyobb szótagszámú. Sajátos cigány vonásuk az úgynevezett pergetés: szöveg helyett értelmetlen, hangutánzó szavakat mondanak és a dallamot is föllazítják a dallamhangok virtuóz, a hangszeres népzenei megoldás motívumait tükröző, variált ismételgetésével. A pergetés a különböző hangszerutánzó effektusok révén a kísérőhangszereket is pótolja. Ugyancsak rendkívül sajátos a táncdallamok vokális ritmuskísérete, az úgynevezett szájbőgőzés. Ez a kíséretfajta a dallamot éneklőknek adja meg a ritmikai alapot. Rendszerint esztam alapritmusú (a hangsúlyok a második nyolcadra tolódnak), hangszínekben gazdag, változatos ritmikájú. Egyik fajtája a cigányzenekar kontrakíséretéhez hasonló.
A táncdallamok kíséretéhez egyéb ütőhangszerszerű effektusok is járulnak: tapsolás, ujjpattogtatás, különböző hangkeltő eszközök bevonása (mint pl. asztallap dörzsölése, vizeskanna ütögetése és a lemezen is hallható úgynevezett kanalazás: két egymásra a domború felével fektetett fektetett kanál gyors összeütögetése).
A strófaszerkezetet megtartó dallamokon kívül a táncdallamok más részének rögtönzésszerűsége különösen jellemző e vidék néhány nagy énekes egyéniségére: először szinte intonálják a dallamot elemeinek virtuóz váltogatásával, amely ez után fokozatosan éri el a strófikus formáját. A dallamvariálásnak ez a fajtája hangszeres eredetű (lásd pl. 2. kottamellékleten), s még manapság is hallható a székelyföldi hegedűsök játékában. Az énekes a hegedű hangszíneit és játéktechnikai fogásait imitálja: a trillákat, tremolánsokat, sőt még a különböző vonásnemeket is.
A táncdallamok egyik csoportját a botoló nóták alkotják, amelyek a botoló táncok kizárólagos kíséretéül szolgálnak. A cigány botoló tánc a kelet-európai fegyveres-botos táncok legrégiesebb és legépebb típusát képviseli.
A magyarországi cigányok közül a Szabolcs-Szatmár megyei magyar és cigány anyanyelvű cigányok egy részénél a legelterjedtebb. Két típusa a két férfi által táncolt párbajszerű, és az egy férfi és egy nő által táncolt páros forma.
A botoló nótákra sajátos ritmikai kétarcúság jellemző: a lassú, páratlan lüktetésű kezdés után a dallam gyorsabb, páros lüktetésű folytatásba torkollhat (lásd a 3-4. kottamellékleten: azonos dallam két változata. Az első végig páratlan, a 6/8-on belül 3+3-as egységekre tagolódik, a második a páratlan kezdés után páros, 2/4-es ütemben folytatódik). A botoló nóták sorszerkezete is kötetlenebb, nemcsak négy-, hanem öt-, hat- vagy hétsoros is lehet.
A táncdallamok szövege tréfás, táncszószerű; a botoló nóták szövegei lehetnek a botolással kapcsolatosak, vagy régies, lírai szövegek változatai is. Itt is megtalálhatók a magyar, főleg pásztordalok motívumai (e vidék cigányságának egy része pásztorkodással foglalkozott vagy foglalkozik még ma is), de a rádióból ismert kommersz cigánydalok motívumai is. Ezek azonban mindig sajátosan átalakulnak a népi előadók feldolgozásában.
A szövegmondást mindig a zenei törvényszerűségnek rendelik alá: az énekes torzítja, fölaprózza az egyes szavakat a dallam díszítéseinek megfelelően. Ez az oka a lemezen hallható, sokszor hibásnak tűnő szövegmondásnak.
A néhány dalban hallható többszólamú fordulatok csak utalnak arra az erről a területről kiinduló és azóta egész Szabolcs-Szatmár megye cigánysága közt elterjedt többszólamú énekstílusra, amelynek fő jellemzője a dallamok terckísérete.
A szövegmellékletben a dalszövegeknek a lemezen megszólaló formáját közöljük. Ez ugyan valamelyest megnehezíti az olvasást, de segíti is az olvasót a formálás törvényszerűségeinek megértésében. A négy kottamelléklet a legjellemzőbb előadási típusokból ad ízelítőt. A szöveglejegyzések ellenőrzését P. Tálos Endre nyelvész végezte.

Kovalcsik Katalin

Folk-Songs by Hungarian Gipsies

The pieces on this record have been collected and edited by Rudolf Víg from the songs of Hungarian-speaking Gipsies in Szabolcs-Szatmár county of the country. Unfortunately his death in the spring of 1983 means this will be the last in his series of records presenting the Gipsy folk-music of Hungary.
The special culture of the Hungarian-speaking Gipsies of Szabolcs-Szatmár county bears a close and living relationship with that of Gipsies who still speak Romany, but at the same time it includes many specific features typical of this region alone.
Their folk-music is purely vocal; they use no instruments. Like Romany-speaking Gipsies, their folk-songs include two forms – slow, lyrical songs and dance songs; the former are called pass time tune (mulatós nóta) or tunes for listening to (hallgató) and the latter a snapping song (pattogós nóta) or Gipsy song (cigánydal).
The pass time songs have four-line, descending melodies in major and minor keys, and six or eight syllables. The tempo is slow and they are highly ornamented (see musical example 1), a feature the Gipsies refer to as the tuning of the tune. The lines of the text are often padded out with interjections (syllables like jaj, haj, etc.) while the beginnings of the lines are embellished with filling words (de, jaj de = but, oh but) or syllables. Although the melody has a more or less permanent frame, the many forme of ornament used may make the melody itself seem variable. Following a generally known peculiarity of Gipsy performance, they insert a short rest before the last note of the strophes. Usually the penultimate and the last notes too are sustained for a long time.
The basic mood of Gipsy pass time songs is, oddly enough, one of sadness and yearning. Some motifs of the lyrics are also present in the songs of Hungarian shepherds and outlaws, and in dirges, but this borrowing is only superficial, as they invariably transform the motifs borrowed in a singular manner, characteristic only of Gipsies. Such a migration of motifs is a perfectly natural for communities that live in close proximity, and occurs in other aspects of culture, as well.
The dancing songs provide the accompaniment at Gipsy dances. Most of these too have four lines, each of six, seven, eight, or more syllables. A singular Gipsy feature is what is called – „pergetés” (unintelligible patter) – instead of a text they use senseless onomatopoeics, also loosening the melody with a virtuoso, varied repetition of the notes, reflecting motifs in instrumental folk-music. The various effects of imitating intsruments of this unintelligible patter also act as an accompaniment. Another speciality is what is called the „oral double-bass”, a kind of vocal rhythmic accompaniment to the dance melodies providing the rhythmic base for those who sing the melody. It is in a varied rhythm rich in timbres. One type resembles the kontra accompaniment of Gipsy bands (kontra being the name for the second fiddle that plays the accompaniment to the melody.
Other percussion effects appear int he accompaniment of the dancing songs – clapping, snapping fingers, indeed a variety of ways of making a sound (e.g. rubbing the table, knocking a water can, and what is called spooning, also on this recording, where the convex side of two spoons are rapidly knocked together).
Alongside tunes that retain the strophic structure there are some o fan improvisatory character typical of some of the great singers in this region: first they virtually intone the melody using a virtuoso alternation of its elements, and only then does the melody gradually arrive at its strophic form. This kind of melodic variation has an instrumental origin (see, for instance, musical example 2). It still occurs int he playing of Székely fiddlers of Transylvania. The singer imitates the timbres and technical stops of the violin: the trills, tremolos and even the various kinds of bowing.
Another group of dance melodies are the stick songs, which provide the only accompaniment to the stick dances. The Gipsy stick dance is the oldest and best preserved type of Eastern European sword-stick dance. In Hungary it is most common among the Hungarian-speaking Gipsies and some of the Romany-speaking Gipsies of Szabolcs-Szatmár County. It is of two types, one resembling a duel, danced by two men, and the other danced by a man and a woman as a couple dance.
The stick songs are of a singularly ambivalent rhythmic charecter. After a slow beginning with an odd number of beats to a bar, the melody may lead into a faster continuation in even time. (See musical examples 3-4, which are two variants of the same tune. The first is in odd time throughout, divided within the 6/8 time into units of 3+3, while the second continues, after a beginning in odd time, in an even 2/4 rhythm.) The line structure of the stick songs is also less restricted, since they can also consist of five, six or seven lines.
The text of the dance tunes aims to be funny; the stick songs may have texts related to stickfighting or variants of old, lyrical texts. Here too motifs from Hungarian songs, mainly shepherd’s songs, are present. (Some Gipsies in this region have been shepherds in the past and still do so even today.) But motifs of commercialized broadcast Gipsy tunes also occur, although these always undergo a singular transformation when arranged by folk performers.
The reciting of the text is always subordinated to musical laws: the singer distorts and fragments various words in keeping with the ornamentations of the melody. This explains the fact that the texts on this recording often appear to be faulty.
The polyphonic turns of some of the songs remind of the polyphonic vocal style that started in this region and has since spread among the Gipsies of the whole of Szabolcs-Szatmár County. Its main characteristic is an accompaniment of the tunes a tan interval of a third.
The Hungarian text supplied with the record accurately reproduces what appears on this recording. This makes for difficult reading, but it does help to understand the laws of shaping. The four score supplements offer samples of the most typical manners of performance. The Hungarian printed texts have been controlled by Endre P. Tálos, a linguist. The English translation is restricted to rendering meaning. It does not attempt to reproduce rhythm and therefore leaves out nonsense words or syllables and another onomatopoeic frills.

Katalin Kovalcsik
Related mp3, flac albums at Various - Szabolcs-Szatmári Cigány Népdalok / Folk-Songs By Hungarian Gipsies: